Kanállal vagy kézzel kezdjük? / Spoon- or baby-led weaning?

Megannyi más mellett, a hozzátáplálásban az egyik érdekes különbség a két ország között, hogy hogyan is kezdjük a babát etetni - kanállal vagy kézzel.

Előbbi talán kényelmesebb megoldás - nekem legfőképpen azért, mert utálok takarítani, és ha pürét próbálsz a babába kanalazni, határozottan kevesebb kerül a földre, mintha hagyod, hogy ő kezdje felmarkolni az ételdarabokat a tányérról, és azt kenje mindenhova. Arcra, székre, asztalra, ruhába, földre és beléd. Meg egyébként is, hogy lehetne már egy hathónapos babának körte, répa, vagy kenyér darabokat adni, nem?

Kisebb sokként ért tehát, amikor Londonban elmentem egy hozzátáplálási előadásra, amit a területi védőnőszolgálat szervezett - arról beszéltek, hogy már a kezdetektől adjunk a gyereknek pirítóst, párolt répát egészben vagy egyéb, úgynevezett finger food-ot. Azért, hogy tanulja meg az ételeket megfogni és etetni  magát. "Hát, normálisak ezek??? Még a végén megölik - megfullad, meg minden!" A védőnő csak ingatta a fejét - "higgyem el, nem lesz probléma..."

Ja, persze...már el is képzeltem, hogyan fektetem Benit a térdemre, és verem ki belőle a falatot, ami először megakad a torkán. Eleinte öt centis közelségből bámultam a száját minden alkalommal, amikor egy kenyérdarabot bekapott - és a kezeimet emelgetve ugrásra készen álltam, hogy már csak oda kelljen nyúlnom, ha meg kell mentenem. Zárójelben jegyzem meg, Rob ezeket a jeleneteket mindig hátradőlve, angol hidegvérrel nézte végig - "mit aggódsz, így tanul rágni, nyelni, és ehhez hozzátartozik az is, hogy félrenyel". A legidegesítőbb az egészben, hogy igaza volt...

Beni speckó autós zubbonyban eszik / Beni eats in a special bib

Benit öthónaposan kezdtem el gyümölcspürével etetni, aztán jöttek a zöldségek, és pár hét után a többi - egy idő után minden étkezést kiegészítve valamilyen darabos étellel, amit meg tud markolni, nézegetni, bekapni, megcsócsálni és végül lenyelni. Innentől kezdve egy valódi etető zubbonyba csomagoltuk a gyereket, ami szinte fejtől lábujjig védi a ruháját a pecsétektől. Na, de még így is...hajjaj...Nyolc hónaposan pedig végképp megmakacsolta magát, no püré, csakis finger food!

De jelentem, a kosz egyre kevesebb, egyre több kaja landol a szájában és egyre kevesebb a földön - leginkább csak az, amit direkt dob oda, legújabb szokásához híven.

A környezetemben egyébként voltak anyukák, akik egyáltalán nem bajlódtak a pürékkel - egyenesen a saját tányérjukról etették a gyerekeiket, kis sütőtök, édes burgonya, aztán csirke husi, és a többi. Amihez a babáknak kedve volt. Itt Angliában ugyanis ez a legújabb trend - baba által vezetett hozzátáplálás, amire anyukám és otthoni barátaim csak a fejüket fogták és hűháztak. Persze ennek a módszernek is megvannak az előnyei - ha más nem, hát az, hogy nem kell kifejlesztened egy teljes palettányi kreatív hangeszköztárat ahhoz, hogy a gyermeked valahogy kinyissa a száját és beledughasd a kanalat. Én ezt már feladtam...

A módszer más előnyeiről ITT olvashatsz.

Ti hogy csináltátok?

A héten olvasói fotókat és videókat is láthattok a blogon hozzátáplálás témakörben. :-) Ha Neked is van hasonló, töltsd fel a Magyar Baba, Angol Baby FB oldalára! 

    

Among many others, one of the interesting differences between Britain and Hungary when it comes to weaning is how to start - with a spoon or with the hands.

Maybe the first is more convenient...because I hate cleaning and if you are spooning the puree into your baby's little mouth, definitely less goes to the floor than if you let him grab the pieces from the plate and mush it everywhere. On to his face, the chair, the table, the floor and on to you. And anyway how can you give pieces of pear, carrot or bread to a six-months old baby - isn't it an idiotic idea? 

So that it was rather a shock when I went to a weaning session in London organized by our health visitor service - and they advised us to give toast, whole steamed vegetable or any other finger food to the baby from the very beginning of weaning. This is how he will learn to get the food into his hands and eventually feed himself. "Are they normal, at all??? They may kill my little child - he can choke and that's it!" But the health visitor was just shaking her head - "believe me, there won't be any problem..."

Yes, of course...I had already imagined how I will lay Ben on to my knee and help out the bit which would stick in his throat for the first time. So at the beginning I was staring at his mouth from 5-centimeters away  every time he swallowed a piece of bread - being well-prepared for the moment when I have to save him. In contrast, Rob was always watching those situations by laying back and with his English cold-blood - "why are you so worried, this is how he learns chewing, swallowing and the food going down the wrong way sometimes is part of the process". The most annoying thing is that he proved right...

I started weaning Ben with fruit purees when he was five months old, then vegetables joined in and in a few weeks all the other food came - after a while complementing every meal with some bits and pieces which he could grab, examine, taste, chew and finally swallow. From then on we wrapped the child in a proper feeding jacket which protected him practically from head to toe. But even so...ho-hum...In addition when he was eight months old he put his foot down and refused any puree, the only thing he now eats is finger food!  

However I can report that the mess has gradually become less and less and more food has landed in his mouth and less on the floor - mostly only that which he throws there deliberately (his new habit).

There have been a few mums in our close circle who haven't even bothered with purees, at all - they have fed their babies straight from their plates with pieces of butternut squash, sweet potato, then chicken and so on. Everything that their babies have fancied. Viz. here in England this is the latest trend - baby-led-weaning, an idea my mum and my Hungarian friends react to by just holding their heads and were oh!-ing and ah!-ing. Of course, there are upsides in this method, too - if nothing else, you don't have to develop a whole palette of very creative strange noises in order to make your baby open his mouth for the spoon. Anyway I have already given it up...
For other benefits of baby-led weaning, have a look HERE.

How did you start weaning?

Later this week I am going to publish more photos and videos sent by readers about weaning their babies. If you have similar photos, don't hesitate to load it up on Magyar Baba, Angol Baby's FB page! Cheers!